Ki hogy…

Fiatal lány, esküvőre készül. Arca enyhén piros, de még nem annyira vészes. Próbasminkje után izgatottan készül a Nagy Napra.
Mikor megérkezem teljesen ledöbbenek. Arca mintha lángolna.
Félve kérdezem: Ha jól emlékszem próbasminken nem voltál ennyire kipirosodva! Mi történt?
– Ne is mondd! Megmostam este a hajamat és a samponra nagyon rosszul reagált a bőröm. A rosaceam teljesen belobbant.
Gyorsan kendőzünk és csak finoman pirosítunk.
Jó pár hónapra az esküvőre újra bejelentkezik hozzám. Arca ragyog, mintha soha nem lett volna piros. Kíváncsian érdeklődöm, hogy mi a titka.
– Találtam egy nagyon helyes bőrgyógyászt! Rengetegnél voltam már, de ő volt az első, aki rendesen, mikroszkóp alatt nézte meg a bőrömet. Egy komplett rutint írt elő. Rohamosan javult a bőröm tőle.

**********************************

Menyasszony 2.
Próbasminkre jelentkezik be.
Külön felhívja a figyelmem, hogy ő még életében nem volt kozmetikusnál és semmit nem használ a bőrére. Fogok tudni ezzel csinálni valamit?
A kérdést költőinek veszem.

**********************************

Férfi ismerős. Hüledezve állapítja meg, hogy mennyi mindent kennek magukra a nők. Bezzeg ő. Egy tusfürdő, ami egyben sampon is. Azzal mossa az arcát is. Már meg sem lepődöm. Mélyen meg vagyok győződve, ha úgy alakul, mosószernek is jó az neki őszerinte az alsógatyák mosásához.
Arcán a bőr pergamenszerű. Nagyon pici darabokban próbl leválni. Olyan, mintha milliónyi apró pihe csüngene rajta. Mintha egy smirglivel picit felcsiszolták volna. Amikor mosolyog a ráncok csak úgy feszítik az egyébként is száraz bőrt. Nézni is fáj. Vajon milyen érzés lehet?